Több mint egy évtizeden át volt a világ egyik legnagyobb lánybandájának egynegyede, és most, szólóelőadóként, első két kislemeze határozottan felkeltette az emberek figyelmét. A Little Mix sztárja, Leigh-Anne Pinnock hihetetlen éveken van túl, és úgy tűnik, minden, amihez hozzáér – zene, divat, színészet, dokumentumfilmkészítés és érdekvédelmi munka – arannyá válik. 2020 óta több nagyszabású, kiemelt divatipari együttműködésben vett részt, és televíziós produkciós céget indított.

A 2021-es televíziós dokumentumfilmje, a Leigh-Anne: Race, Pop & Power című filmje széles körben elismerést váltott ki, mivel a rasszizmus témáját járta körül, és a zeneiparban tapasztalt diszkriminációra összpontosított, amiről elmondása szerint még mindig „próbálja kiheverni”. Ugyanebben az évben szerepelt első filmjében (Boxing Day, az első mainstream brit romantikus vígjáték főleg fekete szereplőkkel), és elindította a The Black Fund nevű jótékonysági szervezetet, amely olyan jótékonysági szervezeteket és csoportokat támogat, amelyek az Egyesült Királyság fekete közösségeinek nyújtanak támogatást.

Ezt követte egy hatalmas szólólemezszerződés a Warner Music-kal – ugyanazzal a kiadóval, amely Ed Sheerant, Dua Lipát, Bruno Marsot és Saweetie-t is képviseli.

2023-ban memoárt írt, amely még ebben a hónapban megjelenik, díszdoktori címet kapott a Buckinghamshire New University-től (amelyet hosszú távú barátja és mentora, a The Repair Shop-os Jay Blades adott át), júniusban a brit Vogue címlapján szerepelt, és piacra dobta első két szóló kislemezét.

És mindezek közepette? Ikreknek adott életet, miközben férje, a profi labdarúgó Andre Gray alig néhány hete hatalmas lépést tett, és a szaúd-arábiai Al Riyadh klubhoz szerződött.

A 32 éves énekesnő, akinek részvényei minden eddiginél magasabb szinten vannak, egyfajta szupernőnek tűnik, mégis azt mondja, hogy az első két számának világgá kürtölése „félelmetes” volt.

Videohíváson keresztül beszélgetünk a (tágas) gardróbszobájában lévő székről, és azt mondja:

„Őszintén szólva, eléggé meg voltam rémülve. De a reakció hihetetlenül jó volt mindkettőre. Alig várom, hogy elkészítsem ezt a művet és turnézzak, és hagyjam, hogy a dalaim életre keljenek a színpadon – mintha ezért csinálnám ezt. Előadni akarok, úgyhogy izgatottan várom ezt”.

A két szám nagyban eltér a Little Mix hangzásától, és sokkal erősebben hajlik az R’n’B és az Afrobeats irányába.

„Ez olyan zene, amit vagy szerettem, mialatt felnőttem, vagy amit most szeretek. Erre nem igazán voltam képes a csapatban. Tudod, szeretem az R&B-t, szeretem a reggae-t, szeretem az Afrobeats-et, és szeretem a fekete zenét. Számomra arról szól, hogy beépítem ezeket a műfajokat, és rányomom a „Leigh-Anne” bélyeget.”

Részletezi:

„Megvolt a mi popos, himnikus, hihetetlen hangzásunk. [Ez] eltávolodik ettől, és valami mást kínál nekem – talán azt, amit nem tudtam volna megmutatni a csoportban.”

A My Love című második számához készült lenyűgöző és színes videóklip (amelyben a nigériai énekesnő, Arya Starr is közreműködik), amiről megkérdezve Pinnock sugárzik.

„[Starr] volt az egyetlen személy, akiről tudtam, hogy szerepelnie kell ebben a dalban. És nyilvánvalóan ő nigériai, és a videóklipnek is ott kellett lennie – nem lehetett volna máshol. Lagosban forgattuk, a rendező pedig Meji Alabi, és valószínűleg ő az egyik legjobb rendező, akivel valaha dolgoztam… ahogyan megörökítette Lagost és az embereket, és a táncosaimat, az egyszerűen fenomenális volt. Nagyon büszke vagyok rá. Igen, ez egy gyönyörű videó.”

Nem sokkal 2021 vége előtt jelentette be az akkori Little Mix trió – Pinnock, Perrie Edwards és Jade Thirlwall -, hogy a 2022-es Confetti Tour befejezését követően szünetet tartanak, miután több mint 60 millió lemezt adtak el világszerte és több mint tizenötmilliárd streamet gyűjtöttek össze azóta, hogy 2011-ben az első és egyetlen csoportként megnyerték az X Factort.

A zenekar másik eredeti tagja, Jesy Nelson két évvel korábban mentális egészségügyi problémákra hivatkozva elhagyta a csapatot. Nelson az év elején egy interjúban elmondta, hogy ő és korábbi bandatársai nem tartják a kapcsolatot, mióta elhagyta a csapatot.

De úgy tűnt, hogy Pinnocknak általában véve is sok mondanivalója van, és nem vesztegette az időt a saját zenéjének elkészítésére. Nem sokkal a szünet után részt vett egy jamaicai dalszerzőtáborban, ahol igazán úgy érezte, hogy készen áll arra, hogy szólóanyagot adjon ki:

„A zene gyorsabban jött, mint vártam – egyszerűen csak úgy éreztem, készen állok”.

Egy évtizednyi konszenzusos döntéshozatal után Pinnock azt mondja, hogy „meg kellett szoknia„, és „furcsa átmenetet” jelentett számára, hogy ő dönthetett.

Kifújja a levegőt, talán némi megkönnyebbüléssel, és azt mondja:

„Hirtelen azt engedhetek el, amit csak akarok. És nem kell, hogy ez a nyomás rajtam legyen – egyszerűen csak jó zenét adhatok ki, ami jelent nekem valamit, ami elmeséli a történetemet, és megmutatja, ki vagyok én. Ez egy csodálatos érzés.”

Egy másik csodálatos érzés az életében a kétéves ikrei, vagy ahogy ő mondja, a „kerubjai„, és „nyilvánvalóan a legnagyobb áldás az életemben„. Soha nem fedte fel nyilvánosan a nevüket vagy a nemüket, és feltűnően óvatos, amikor róluk beszél.

Amikor megkérdezték, hogy az anyaságról fog-e beszélni a készülő albumán, így válaszolt:

„Hogy is ne tenném? Állandóan rájuk gondolok, és természetesen írok is róluk. Az albumon van egy gyönyörű dal róluk, és még sok más is fog még jönni”.

Pinnock egyetért, amikor azt javaslom, hogy az anyaságot és általában a szülőséget talán elhanyagolják a zenei előadók, mint olyan témát, amelyet érdemes feltárni.

„Igen, ez annyira igaz. És azt hiszem, van néhány dal az albumon, ami nem csak arról szól, hogy „ez életem legnagyobb áldása”, hanem a nehézségekről is. Úgy érzem, hogy nem beszélnek róla eleget. Szóval igen, meg akartam mutatni, hogy ez nehéz.”

Az utóbbi időben arra is utalt, hogy az albumon a férjével való kapcsolatának nehézségei is feltárulnak majd, júniusban azt mondta a Vogue-nak, hogy „az Instagramon minden tökéletesnek tűnik, pedig semmi sem az„.

Amikor megkérdeztem, hogy mennyi időt „engedélyezett” magának a szülési szabadságra, és hogyan tudott visszatérni a munkába, azt mondta:

„Az anyaság volt a legvadabb utazás, amin valaha is részt vettem – egyszerűen teljesen vad. Bizonyos mértékig hallgattam a testemre, de azt hiszem, valószínűleg elég hamar visszamentem dolgozni, de én már csak ilyen vagyok – nem igazán tudok sokáig ülni, mintha be kellene mennem dolgozni. És mi [ő és az akkor még terhes Little Mixer Perrie Edwards] dolgoztunk [amikor] javában terhesek voltunk – őrületes volt. Úgy érzem, hogy nagyon sokáig dolgoztunk. És aztán csak úgymond korán mentünk vissza dolgozni is. De igen, nem is tudom, ember. Ez csak valami bennem. Csak tovább kell mennem.”

Debütáló szólóalbumának megjelenési dátumát még nem erősítették meg, de azt mondja, hogy „határozottan formálódik„, miután „Londonban, Jamaicában, Los Angelesben és Vegasban is felvételt készített„.

„Tényleg szeretnék egy kis extra időt és figyelmet fordítani arra, hogy ez tökéletes legyen, és tényleg olyanná váljon, amire büszke lehetek. Megfelelőnek kell lennie, tudod? Nagyszerűnek kell lennie.”

Játssza a zenéjét a zenekari kollégáinak?

„Ideges voltam, amikor először játszottam a kislemezeimet Jade-nek. Nagyon ideges voltam, főleg [amikor] még nem a végső stádiumban van, és csak egy durva demó, és azt mondom, hogy „Ó, ez jobb lesz, hogy nem ilyen lesz”. De: „Megérti. Nagyon le volt nyűgözve… Szerintem elképesztő, hogy mindannyian támogatni tudjuk egymást. Ha ők nyernek, én is nyerek. Ha én nyerek, ők is nyernek. Tudod, még mindig furcsa módon együtt vagyunk.”

És hallotta már a dallamokat, amin dolgoznak? Nem, és emiatt „dühös„.

„Nagyon elfoglaltak vagyunk. Már hetek óta próbálok Jade-del vacsorázni menni, és egyszerűen nem tudunk olyan időpontot találni, amit mindketten el tudnánk vállalni. Ez őrület, de azt hiszem, ezen a héten találkozom vele, szóval azt mondom: ‘Menj, játssz nekem a cuccaiddal. Gyerünk!”

Néhány órával azután, hogy Pinnockkal beszéltem, megnyerte a legjobb zenésznek járó díjat a sztárokkal teli Glamour Magazin Women Of The Year Awardson, és ezzel újabb áhított díjjal gazdagította a zenéért és aktivizmusért kapott díjak egyre növekvő gyűjteményét.

Az egyik első dalszöveg a My Love-ban: „Ez a nő tudja, hogyan kell a világot körbejárni” – és miután rövid időt töltöttem Pinnock társaságában, egyértelmű, hogy azt gyakorolja, amit prédikál.

(c) Saját fordítás!